Nincs alku drogügyben, még a drogfogyasztókra is szigorú szabályok jönnek – Horváth László kormánybiztos a Mandinernek

Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott a drogszabályozás szigorítása kapcsán, hogy a „kábítószer-kereskedőknek kampó”. Hogyan „élték túl” az utóbbi tizenöt évet?
A drogok előállítása, kereskedelme és terjesztése végtelenül gátlástalan, egyúttal agyafúrt módon zajlik, ráadásul gyorsan változik. Kis túlzással napi szinten dobnak piacra újabb szereket, s reagálnak a társadalmi igényekre. Elképesztő eltéréseket tapasztalhatunk a korábbiakhoz képest, különösen a koronavírus-járvány idején felerősödő internetközpontú életvitel miatt. Akkoriban vált tömegessé a kétes összetételű, hatásaiban megjósolhatatlan készítmények, a dizájnerdrogok terjedése, ami – különösen a fiatalok, illetve a nehéz sorsú csoportok körében – katasztrofális viszonyokat eredményezett, brutális roncsolást okozott.

Mégsem új keletű problémáról van szó, és kritikusok szerint a Fidesz csupán látvány­intézkedésekkel akarja megnyugtatni vidéki szavazóbázisát.
Ez ostobaság. Egyrészt korántsem pusztán vidéki problémáról beszélünk, noha vannak valóban kiemelten érintett vármegyék, de például Buda­pest belső kerületeiben is súlyos a helyzet. Elin­dult valamiféle gettósodás. Elrettentő példa: egy IX. kerületi szórakozóhelyen nyolc serdülő fiatalból egy rögtön belehalt abba, hogy bevett egy tablettát. És ez nem egyedi eset. A partidrogok egyre könnyebben hozzáférhetők, egyre több fiatalt és gyereket veszélyeztetnek.

2010 óta zéró tolerancia van érvényben a kábítószerekkel szemben. Miben változik a helyzet a mostani törvényi és alkotmányos szigorítások nyomán?
A legmagasabb jogi szintre emeltük, hogy Magyar­országon ezt az ügyet ne lehessen relativizálni. Bár a társadalom 90 százaléka támogatja, bizonyos politikai erők folyamatos nyomást helyeznek a kormányra, hogy liberalizálja a szabályozást. Ezeknek vetettünk gátat az alaptörvény módosításával. Hamarosan életbe lép minden idők legszigorúbb drogtörvénye: a drogelőállítókra, -kereskedőkre más világ vár, kemény büntetések, többéves börtön jár az árusításért, sőt a teljes vagyonelkobzás, kitiltás lehetősége a településekről. Azok a szórakozóhelyek és vendéglátóhelyek se számítsanak sok jóra, amelyek netán asszisztáltak a drog­árusításhoz, lakat kerülhet rájuk, és tábla. A drogfogyasztókra is szigorú szabályok jönnek: aki nem hajlandó elmondani, kitől vette a drogot, az nem fogja megúszni a büntetést. Látjuk azoknak az országoknak az elrettentő példáját is, amelyek a liberalizálás útjára léptek.

Rajtunk kívül a nyugati világban nagyjából mindenki így tett.
Ismét bebizonyosodik: a magyar út a józan ész alapállásából indul ki. Ahogy azt a kábítószer-ellenes törvény parlamenti vitájában is elmondtam, ez hosszú és nehéz küzdelem, érdemes a küzdősportok bölcsességét segítségül hívni: a legfontosabb a stabil és biztos alapállás. Az pedig nem más, mint a zéró tolerancia.

Reális cél a kábítószerek teljes kiszorítása? Ez még senkinek nem sikerült.
Más célunk nem is lehet, bűnözőknek nem tehetünk engedményt. Ez morális és gyakorlati kérdés egyszerre. Nincs alku.

Zacher Gábor oxiológus például arról beszél, hogy elsősorban a keresletet kellene csökkenteni, a prevenciót erősíteni. Megfontolják?
A kettő nem zárja ki egymást, sőt. Szükség van a megelőzésre, a rehabilitációra és a tájékoztatásra, ám a mostani intézkedés elodázhatatlan. A kő­kemény lecsapás a drogkereskedőkre is a prevenció része, ráadásul sikeres, hiszen a lépéseink, a törvényi szigorítások és a fokozott rendőri fellépés nyomán kimutathatóan csökkent a piacon lévő kábítószer mennyisége. Így kevesebb lett a fogyasztó és a belépő is. A kábítószeriparnak egyébként van egy erős médialába is. A popkultúrában, a filmekben sok esetben kedvező beállításban szerepel az, ami egyébként életveszélyes. Sőt, netes fórumokon mint egészségjavító készítmények jelennek meg a kétes tartalmú szerek, és akár házhoz is lehet rendelni őket. Blokkolni fogjuk az oldalakat, ahol ezt meg lehet tenni. Erről is törvény született, egyeztetünk a csomagküldő szolgálatokkal, továbbá erősíteni akarjuk a társadalmi tudatosságot meg a hivatásrendi összefogást. Fontos a folyamatos rendőri jelenlét, de ugyanilyen jelentősége van a helyi összefogásnak is. Nem engedhetjük, hogy a kábítószeripar elsorvassza a fiatalokat és felzabálja a jövőnket.

„A marihuánáról bebizonyosodott, hogy kapu­drog. Aki ezen belép, az eljuthat a kemény, brutális, roncsoló szerekig. Tehát csak kábítószer van, nincsen kevésbé rossz meg nagyon rossz” – nyilatkozta korábban. Ezt mire alapozza?
A fonói kettős gyilkosság elkövetője, egy fiatalember „csak” füvezett, majd idővel mást is sodort a cigibe – önkívületi állapotban követte el a brutális bűncselekményt, vérengző gyilkossá vált. A kábítószer nemcsak megöl, hanem gyilkossá is tehet. Bármit mondanak is a legalizálást támogatók, nem tehetünk semmilyen engedményt. Bárhogy javasolják, mi nem akarunk megtanulni együtt élni a tudatmódosító szerekkel. Németországban nemrég legalizálták a könnyű drogokat, a következmények katasztrofálisak.

Szokás felhozni, mi lesz azokkal a bohó fiatalokkal, akik csak elfogadnak egy füves cigit, ám ha lekapcsolják őket, s nem mondják meg a dílerük nevét, az új törvény szerint akár azonnal börtönbe kerülhetnek.
Évtizedek óta halljuk ezt a riogatást, de mutassanak egyetlen példát, hogy bárki rács mögé került volna egyetlen füves cigi miatt! Viszont tisztázzuk: ha valaminek az előállítása, illetve az azzal való kereskedelem törvénytelen, a fogyasztása is az, annak pedig van szankciója. Ha valaki mégis mentesül alóla, attól minimum elvárható, hogy segítsen a kegyetlen bűnözők felderítésében, tárja fel a részleteket. Az úgynevezett elterelés inkább valamiféle megúszás volt eddig, az új jogszabály sokkal inkább elrettentő hatású.

Mik az eddigi tapasztalatok?

több száz kilogramm kábítószert foglaltak le. Új hivatal és bevetési egység alakult. Ez egy folyamatos és hosszú küzdelem. Elismerésem a több ezer rendőrnek, aki részt vett az akciókban. A kábítószer-kereskedők pedig egyet tehetnek: csomagolnak, és eltűnnek a mérgeikkel együtt. A hajtóvadászat folytatódik!

Nyitókép: Földházi Árpád